A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében az egyesület küldöttgyűlése az alábbi szabályzatot fogadja el.

I.

A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA


A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, különösen a halgazdálkodásról és halvédelemről szóló 2013. évi CII. törvény, az országos horgászrend, az egyesületi alapszabály, az egyesület testületi szervei által hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető és más horgász visszatartása hasonló magatartástól.

II.
FEGYELMI VÉTSÉGEK

Fegyelmi vétséget követ el az a horgász egyesületi tag:

  1. aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos
    bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló
    határozatot hoztak, vagy akit halászattal, horgászattal kapcsolatos bármely bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek;

  2. akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos cselekményért jogerősen halvédelmi bírsággal sújtottak, vagy halászattal, horgászattal kapcsolatos, illetve horgászattal összefüggő környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;

  3. aki a halászattal, horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos törvényeket, jogszabályokat megsérti;

  4. aki a horgászrendi előírásokat, a horgászat etikai szabályait megszegi;

  5. aki az egyesületi alapszabály, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy az egyesület, horgászszervezet alapszabályszerű működését veszélyezteti;

  6. aki, mint a választott testület tagjaként vagy tisztségviselőként kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve kárt okozóan elhanyagolja;

  7. aki az egyesülettel szemben fennálló kötelességeit az előírt határidőben nem teljesíti, a fegyelmi szerv idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott valótlant állít.

III.

FEGYELMI BÜNTETÉSEK


3.1.) Fegyelmi büntetések:

  1. figyelmeztetés;

  2. írásbeli megrovás;

  3. a fegyelmi határozatban megjelölt, vagy valamennyi horgászkezelésben lévő vízterületről, horgásztanyáról meghatározott időre szóló kitiltás;

  4. a tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése;

  5. a horgászattól meghatározott időre történő eltiltás;

  6. az egyesületből történő kizárás.

3.2.) Indokolt esetben a 3. 1. pont e./ és f./ pontjaiban megjelölt fegyelmi büntetést együtt is ki lehet szabni.

3.3.) Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg tisztségviselője által
elkövetett, a II. pont f./ pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3.1. pont a./ és b./ pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségből való visszahívását.

3.4.) A 3.1. pont c-e./ pontjai szerinti fegyelmi büntetések leghosszabb időtartama öt év.

3.5.) A 3. 1. pont c.)- f.) pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása - rendkívüli méltánylást érdemlő esetben – legfeljebb háromévi próbaidőre felfüggeszthető. Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés végrehajthatósága megszűnik. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

3.6.) A 3.1. pont e./ pontja szerinti fegyelmi büntetés esetén a kiadott horgászjegyet és területi engedélyeket a határozat jogerőre emelkedésekor – a büntetés időtartamára, vagy az év teljes hátralevő részére – vissza kell vonni.

3.7.) Akivel szemben a 3.1. pont e./ pontja alapján két évet meghaladó tartamú fegyelmi büntetést szabtak ki, a büntetés letöltése után csak abban az esetben kaphat újból horgászjegyet, ha előzetesen ismét vizsgát tesz horgászati ismeretekből.

IV.

HATÁSKÖRÖK

4.1.) Az egyesület Fegyelmi Bizottsága eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak, valamint a felügyelő bizottság, és az elnökség tagjainak, elnöknek, alelnöknek és titkárnak, ügyvivőnek a fegyelmi ügyeiben.

4.2.) A fegyelmi bizottság tagjaival szemben az egyesület elnöksége jár el.

V.

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA


5.1.) Fegyelmi eljárás csak az egyesületi tag vagy tisztségviselő ellen és kizárólag írásban rendelhető el.
Az értesítésben ismertetni kell vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget. Az egyesületi tagság megszűnése – a halál esetét kivéve – a fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.


5.2.) A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultak: az elnök, alelnök, titkár, ügyvivő.

Az eljárást az egyesület bármely tagja kezdeményezheti, de az elnök (alelnök, titkár, ügyvivő) jogosult elbírálni, hogy a cselekmény fegyelmi eljárás elrendelését megköveteli-e. 


5.3.) Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről haladéktalanul gondoskodni köteles.

5.4.) Az egyesület elnöke, ügyvivője csekély súlyú fegyelmi vétség esetén jogosult fegyelmi eljárás mellőzésével „figyelmeztetés” illetve „írásbeli megrovás” fegyelmi büntetés alkalmazására.

Ha az eljárás alá vont személy az elnök, ügyvivő ezen intézkedése ellen a közléstől számított 8 napon belül kifogással él, a fegyelmi eljárást el kell rendelni.

5.5.) Ha a horgászegyesület tagja a II. pont. a.-b./ pontjaiban foglalt cselekményeket követte el, a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. Súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult személy a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi eljárás alá vont személy tisztségének betöltésére, illetve a horgászatra vonatkozó jogát.

VI.
ELÉVÜLÉS


Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető, vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

VII.

A FEGYELMI SZERVEK MŰKÖDÉSE

7.1.) A fegyelmi bizottság két tagból és egy elnökből áll, akiket a Küldöttgyűlés választ az Egyesület tagjai sorából öt éves időtartamra.

A fegyelmi bizottság határozatképes, ha az ügy tárgyalásán valamennyi tag jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

7.2.) Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi bizottság tagjaként az eljárás alá vont személy, a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, vagy sértettnek hozzátartozója, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá-, vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az eljárásban az sem, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható el.

VIII.
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

8.1.) A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a bizottság tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.

8.2.) Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy – szükség esetén – annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.

8.3.) Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit a tárgyalásra előállíthatja, védekezését írásban is előterjesztheti.

8.4.) Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben a fegyelmi bizottság tárgyalás tartása nélkül, az iratok alapján hozhatja meg határozatát a fegyelmi eljárás elrendelésétől számított 30 napon belül.

Ugyanígy járhat el a fegyelmi bizottság a fegyelmi vétség elismerésének hiányában is, ha a feljelentést hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy (rendőr, halőr, stb.) tette.

Ezen esetekben az eljárás alá vontat az eljárás megindításáról kell írásban értesíteni azzal, hogy a kézbesítéstől számított 8 napon belül előadhatja az ügy szempontjából releváns álláspontját.

A tárgyalás tartása nélkül hozott határozatot kézbesíteni kell az eljárás alá vont részére, aki a kézbesítéstől számított 8 napon belül kérheti tárgyalás tartását. Ezt követően a tárgyalás tartására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

8.5.) Azok közül, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges, az egyesület tagjai megidézhetők, mások pedig meghívhatók. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidő nyolc nap.

8.6.) A tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont tag indokolt kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják, a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.

8.7.) A tárgyalást a fegyelmi szerv elnöke nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a teremből kiutasíthatja, a horgászegyesületi tag ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet. A fegyelmi szerv elnöke megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az esetleges elfogultsági körülményeket.

Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után – a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében – a fegyelmi szerv kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy elvetéséről. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök meghallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a szerv tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a fegyelmi szerv által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.


8.8.) Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

8.9.) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek az eljáró fegyelmi szerv megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglalkozását, egyesületének nevét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, egyesületi nyilvántartási számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az elhangzott indítványokat kell tartalmaznia.


8.10.) A jegyzőkönyvet az eljáró szerv tagjai és – amennyiben a jegyzőkönyvet nem  annak valamelyik tagja vezeti – a jegyzőkönyvvezető írja alá. 

8.11.) A fegyelmi szerv zárt ülésén hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.


8.12.) Ha a szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy

  1. terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség;

  2. a terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg

  3. a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható;

  4. terhére rótt fegyelmi vétség elévült

az eljárást határozattal megszünteti.

Az eljárás alá vont személy halála esetén az eljárást meg kell szüntetni.

8.13.) A határozatot írásba kell foglalni. A határozat rendelkező részből és indokolásból áll.

A rendelkező rész a fegyelmi szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, a korábban indított fegyelmi eljárás(ok) adatait, a tárgyalás helyét és idejét, továbbá az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást tartalmazza.

A határozat indokolási része a megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok értékelését, a levont ténybeli és jogi következtetést, továbbá fegyelmi büntetés kiszabása esetén az értékelt súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

8.14.) Az indokolást is tartalmazó határozatot a fegyelmi szerv az eljárás alá vont tagnak kihirdetését követően kézbesíti, vagy tértivevényes ajánlott levélben 8 napon belül megküldi. Meg kell küldeni továbbá a határozatot az eljárást elrendelő szervnek vagy személynek.

 

8.15.) Ha a 3.1. pont c./ pontja alapján a horgászt nem az
egyesület, hanem más vízhasznosító vízterületéről tiltották ki, a jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni ezen hasznosítónak is.

8.16.) A 3. 1. pont c./ - f./ pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.


8.17.) A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. Ha a fegyelmi vétség miatt a horgászathoz való jogot felfüggesztették, a horgászjegyet, területi engedélyt bevonták, ennek tartama beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem kerül sor, a fegyelmi büntetés tartama akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől.


8.18.) Az 8.16. pontban meghatározott bejegyzést – ha arra lehetőség van – a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövető tagnyilvántartó kartonjára és egyben bevonják a meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs lehetőség – mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson – ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat alapján az ügyben első fokon eljárt fegyelmi szerv köteles megtenni, illetve ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, a 8.17. pontban szabályozott kötelezettség az elsőfokú határozatot hozó fegyelmi szervet terheli.

IX.

JOGORVOSLAT

9.1.) A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat írásbeli kézbesítésétől számított 30 napon belül az egyesülettel szemben indított perben a fegyelmi határozat bírósági felülvizsgálatát lehet kérni, melyet Miskolci Törvényszékhez kell benyújtani. A keresetlevélnek a határozat kézbesítésétől számított 30. napon meg kell érkeznie a bírósághoz.

X.

ÚJ ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSE

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül az eljárás alá vont személy új eljárás lefolytatását kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, mely az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas. Az új eljárás elrendelése vagy a kérelem elutasítása az alapeljárásban jogerős döntést hozó fegyelmi szerv hatáskörébe tartozik. Az új eljárást elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyebekben erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései értelemszerűen irányadóak.

XI.

ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN

Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt – súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével – az 5.4. pont rendelkezései szerint kell eljárni. Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy a gyámot is a megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adjon.

XII.

KIEMELT FEGYELMI VÉTSÉGEK ÉS AZOK BÜNTETÉSE

12.1.) A büntetéskiszabási gyakorlat egységessége érdekében a fegyelmi szabályzat 2.pont szerinti fegyelmi vétségek gyakori eseteire a 3.1. pont alapján javasolt fegyelmi büntetéseket a szabályzat meghatározza.

12.2.) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és súlyosbító körülményeket, különösen a cselekmény súlyát, ismételtségét, a szándékosság, illetőleg a gondatlanság fokát, az okozott kár mértékét. Mérlegelni kell az egyesületben, vagy vízterületen a horgászfegyelem fenntartásához, illetőleg megszilárdításához fűződő különleges érdekeket.

Enyhítő körülményként értékelhető különösen, ha az elkövető fiatalkorú, kezdő horgász, aki még nem ismeri kellően a horgászat szabályait, számottevő társadalmi munkát végzett a horgászközösség javára, súlyos betegségben szenved, feltáró jellegű beismerést tett, tettét őszintén megbánta.

Súlyosbító körülmény lehet, ha az elkövető már korábban is követett el fegyelmi vétséget, tettét ittas állapotban követte el, stb.


12.3.) Kiemelt fegyelmi vétségek és azok javasolt büntetési tételei:


1. Horgászkezelésű vízen folytatott jogtalan halászat (pl. varsa, marázsa, dobó-, vagy emelőháló, stb.)

3-5 év horgászattól való eltiltás, kizárás

2. Tiltott eszközzel folytatott jogosulatlan horgászat, halászat (pl gereblyézés, fenékhorog, tükörháló stb.) ill. kíméleti területen és vermelő helyen történő horgászat, halászat

kizárás

3. Horgászat arra jogosító okmányok nélkül

2-5 év horgászattól való eltiltás, kizárás

4. Horgászat tilalmi időben, vagy tiltott helyen (telepítés utáni tilalom)

1-3 év horgászattól való eltiltás, kitiltás, kizárás, tagsági jogok felfüggesztése.


5. - Helyi méretkorlátozással védett faj méreten aluli példányának megtartása

- Fajlagos tilalmi időben a tilalommal védett faj egyedének megtartása

- Napi mennyiségi korlátozás túllépése

    1. év horgászattól való eltiltás, kitiltás, kizárás


6. Az egyébként szabályos körülmények között fogott és megtartott halnak a fogási naplóba való azonnali, a készség újbóli bedobását megelőzően történő bejegyzésének elmulasztása.
- egy db halnál 1 év horgászattól való eltiltás

- két db halnál 2 év horgászattól való eltiltás


7. Az ellenőrzésre jogosult személy, esetleg  a szabálysértő magatartásra figyelmeztető másik horgász, vagy valamely egyesületi tisztségviselő tettleges bántalmazása, vagy velük szembeni kirívóan durva fellépés

5 év horgászattól való eltiltás, kitiltás, kizárás.


8. Az ellenőrzésre jogosult személy munkájának akadályozása, illetve intézkedésének meghiúsítása, személyének sértegetése, szidalmazása

1-3 év horgászattól való eltiltás, kitiltás, kizárás.


9. A vízterületen, az egyesület irodájában tanúsított etikátlan, a társadalmi együttélés normáit sértő viselkedés; más horgászok, az egyesület tagjainak, tisztségviselőinek sértegetése, szidalmazása, lejáratása, indokolatlan  zavarása; közbotrány-okozás

1-3 év horgászattól való eltiltás, kitiltás, tagsági jogok felfüggesztése, kizárás.


10. - Környezetvédelmi szabályok megszegése (növényzet irtása, vízszennyezés, rongálás)

- Szemetes helyen való horgászat

- Egyéb, a horgászvízen érvényes szabályok megszegése

- Mólóhasználati szabályok megsértése

3-12 hónap horgászattól való eltiltás, kitiltás

A fegyelmi szabályzatot az Nagy Borsodi Horgász Egyesület közgyűlése 8/2014.(05.29.)sz. határozatával elfogadta.